Összes oldalmegjelenítés

2014. május 11., vasárnap

Hortobágy...halastavak



Gyönyörű a táj, az Alföld romantikája...
Titokban bíztam abban,hogy talán vízimadarakat is..
Egy motoros kis-vonattal mehettünk be a területre, ami annyira csörgött-zörgött,hogy madár lett volna a talpán,amelyik nem röppen el. Zötykölődött is rendesen, rövid záridővel,és sorozatlövéssel próbálkoztam,hátha sikerül azért valami.Tanulság...ha madarakat is szeretnék,akkor szigorúan gyalogosan,és maximum egy-két ugyanilyen bolond fotóssal mint én.Ez nem erről szólt.Láttam bivalycsordát,ivadékneveldét,végigmentem a tanösvényen,bár inkább tanpallónak nevezném. Felmentem a fából ácsolt kilátóba.Csodás volt a látvány.Madarakat csak messziről láttam,de ott lehettek a nádasban,mert egymást hívó hangjukat hallottam.Egy kis szigetecskén fészkeltek,biztonságos távolban tőlünk, betolakodóktól.












Szürke gém,amelyik véletlenül nem repült el...hurrá




Ivadéknevelde

A les...









































4 megjegyzés:

  1. Nagyon szeretem az Alföldet, pedig korábban el sem tudtam képzelni, mi lehet érdekes egy sima, egyhangú rónán. Aztán rájöttem, hogy pont az. Szerencsére sokat járok arra. Utánozhatatlan hangulata van, amit a képeid tükröznek is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm cerezo! Egy teljesen más hangulat, a messzeségben sincs egy kis dombocska sem,és sehol egy távvezeték,házak...csak a háborítatlan természet..

      Törlés
  2. Hál' Isten, van még egy kicsi háborítatlan, talpalatnyi föld ebben az országban.
    Megfogott a hangulata.
    Professzor

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Professzor! Örülök,hogy itt jártál,és tetszett....

      Törlés